100% columbiai - �gy is lehetne rekl�mozni, mint valami Fun Lovin' Criminals albumot. De most komolyan, a legeml�kezetesebb filmkezd�sek egyike, ahogyan ez a film kezd�dik, hajnali p�ra tr�pusi hegys�gben, a munk�sok koka-cserj�t sz�retelnek. Eg�szen od�ig k�vetj�k a munka-folyamatokat, hogy l�mp�val sz�tsz�r�tj�k a kipr�selt ned�t, �s k�sz is a por, m�ris kezd�dik a csomagol�s, hogy perceken bel�l fekete zacsikban, �gy �rj�k, hatalmas zs�kokban �tj�ra induljon a milli�kat �r� sz�ll�tm�ny.

A vonal m�sik v�g�n Johnny Depp, aki George Jung-ot alak�tja ebben a filmben. � v�rja a rept�ren a sz�ll�tm�ny �rkez�s�t, �s � �r�l, hogy minden ok�s, �s hogy (ism�t) megcsin�lt�k a p�nz�ket. Ott �lnek egy asztal k�r�l a hang�rhoz tartoz� b�d�ban, �s Mr. Jung �r�l, egy�bk�nt r�mesen n�z ki, sz�tpuffadt az arca, meg minden. De miel�tt belemelegedn�nk egy kalandos drog-t�rt�netbe, ki kell, hogy �br�nduljunk, mert Mr. Jung hangja elkezd mes�lni egy t�rt�netet, amib�l mellesleg az els� inform�ci�, ami kider�l, az, hogy � b�rt�nben kushad. De nem ez�rt kell ki�br�ndulnunk, hanem az�rt, mert a film nem eg�szen arr�l sz�l, amire a c�m utal.
Mert mire is utal? H�t arra, hogy mindenki be lesz t�pve, kaland, rock & roll, miegym�s - Tarantino �s Danny Boyle �ta cs�pj�k a drogos thrillereket. Ennek a filmnek azonban eg�szen m�s tervei vannak. Perceken bel�l kij�zanodunk, �s azon kapjuk magunkat, hogy a film egy Casin�t kezd el �p�teni a szem�nk l�tt�ra, vagy legal�bb is egy Boogie Nights-ot, vagy esetleg egy Nagymen�ket? Egy biztos, itt valami "�ra" van a dologban, �s nem azt fogjuk l�tni, ahogy Deep �s Potente, meg Cruz sz�nn� t�pett arccal nagyon vicces kalandokon mennek kereszt�l, hanem tulajdonk�ppen egy ember �let�nek az igaz t�rt�net�t, az elej�t�l a v�g�ig. Ez az ember Mr. Jung, aki kiskor�ban egy rem�nyteljes gyerk�c volt, �m az apja (Ray Liotta, aki egy el�gg� nagyot alak�tott) cs�dbe ment, az anyja pedig �lland�an raplizott, ha nem volt el�g p�nz, sz�val a kis George Jung elhat�rozta, hogy soha nem fog hi�nyt szenvedni p�nzb�l.
M�sodpercek alatt hozz�szokik a szem�nk a tudat alatt elv�rt t�rt�nett�l val� elt�r�shez, �s cser�be egy eg�szen �j vil�g kezd el kit�rulni, �s ahogyan ezt teszi, �gy kezd minket egyre jobban �rdekelni. Adva van teh�t egy ember, egy fiatal sr�c, aki dagi haverj�val nekiv�gott a "naps�t�tte Californi�nak", persze lehetne egyszer�bben is mondani, pl. hogy lek�lt�ztek L.A.-be, de meg kell hagyni t�nyleg nagyon sz�pen s�t�tt a nap. Mindez a hatvanas �vek v�g�n t�rt�nik, �s r�gt�n az els� percben ott van k�t bomb�z� l�ny a szomsz�dban, akik mosolyogva �tk�sz�nnek, hogy "seg�ts�nk pakolni?", �s nevet�s. A k�vetkez� k�p pedig az, hogy egy�tt sz�vnak a beach-en, �s ekkor m�r l�tjuk azt is, hogy az egyik bomb�z� nem m�s, mint Franka Potente, a fantasztikus n�met sz�n�szl�ny, a L� Meg a Lola szt�rja.
Egyr�szt minden �gy halad, mint a filmekben, m�sr�szt, mivel ez egy val�s�gban "lej�tsz�dott" �let t�rt�nete, vannak elt�r�sek a szok�sos, vagy k�n�lkoz� filmes dramaturgi�t�l. Addig is azonban a fiatalok, George �s Barbara (Franka Potente) e napf�nyes vil�g kell�s k�zep�n hihetetlen boldogok, ott s�t�lnak a parton, szerelmesek egym�sba, �s noha t�l van, m�gis meleg, mik�zben arr�l besz�lnek, hogy t�nyleg mennyire nagyon boldogok, �s menyire nagyon szeretik egym�st. �gy ut�lag azt k�v�njuk (�s tessz�k ezt val�sz�n�leg minden egyes n�z�vel egyetemben), hogy b�rcsak itt �llt volna meg az id� a sz�mukra, vagy b�rcsak valahogy a k�vetkez� jelenetet ki lehetne cser�lni valami m�sra.
Ebben a "k�vetkez�" jelenetben az van ugyanis, hogy Tuna, a dagi fi� hazaj�n a v�rosb�l, George �s Barbara �ppen d�lut�ni szerelmesked�s ut�n pihegnek az �gyban, amikor Tuna bedobja, hogy tudja, mib�l lehet nagyon k�nnyen p�nzt keresni: ez pedig a f�-�rus�t�s.
A f� nem is k�b�t�szer, a felhaszn�l�i oldalt tekintve biztos, hogy nem az, csak a nagyon jobboldali drogt�rv�nyek teszik azz�, ugyanakkor ne legy�nk naivak, mert a szolg�ltat�i oldalr�l n�zve a f� is drog, mivel j� sok p�nzt lehet keresni vele (illetve az �llam szempontj�b�l: vesz�teni). George Jung �s kis csapata percek alatt eljut oda, hogy heti k�t �ri�si b�r�nddel csemp�sznek �t a keleti partra marijuana-t. A sok egyetemista azonban t�l j� felvev� piac, �s ez a k�t b�r�nd kev�snek bizonyul. Alig markolunk kett�t a hizlal�s popcornunkb�l, �s Jung�k lementek Mexik�ba saj�t "forr�st" tal�lni, s�t, megszervezt�k a kis motoros rep�l�vel t�rt�n� sz�ll�t�st is. Elk�peszt� mennyis�g� p�nz�k lett. 100 ezer doll�rok hetente! Ezt l�tva egy�bk�nt nem is annyira meglep�, hogy az �rtatlan sz�rakoz�st k�b�t�szernek nevezik, ugyanakkor vicces belegondolni abba is, hogy ha ezt a forgalmat megad�ztatn�k, mennyivel jobban j�rna mindenki, na nem mintha az alvil�g sorban �llna az�rt, hogy v�gre ad�zhasson a drogok�rt. Na j�, f�lre a tr�f�val, Jung �s tsai nagyon-nagyon sok p�nzt keresnek, �s a film m�r itt k�kem�ny tanuls�got k�n�l nek�nk, mert ez az, ami�rt az eg�szet csin�lt�k, a p�nz, �s ez az, ami, r�gt�n, ahogy megszerzik, mint egy lendker�k, tov�bblend�ti �ket az �ton, felfel� az anyagi l�tr�n, �s meredeken lefel� a f�-lejt�n. Vagyis l�tjuk, hogy a dolgok nem a v�letlen szesz�ly�b�l alakulnak �gy, ahogy, hanem mint ahogyan egy t� sz�ntja szorgalmasan egy bakelit lemez bar�zd�it, ugyan�gy egy lefix�lt �tvonalat k�vetnek a sr�cok a korong k�zepe fel�, �s ez nem kis �lm�ny -m�rmint mindezt l�tni.
Am�g a Casin� c.film eset�ben sim�n mondhatjuk azt, hogy egyfajta tudatos, menetrendszer� le�p�l�si folyamatot mutat be a film, addig itt annyiban vari�l�dik a helyzet, hogy val�s�gban megt�rt�nt �letekr�l van sz�, �s �gy nem annyira a pap�rforma dikt�l, illetve itt az �let gyakran megsz�gyen�ti a pap�rform�t a lelem�nyess�g�vel, amellyel durva fordulatokat produk�l. P�ld�ul, ahogyan Franka Potente kisz�ll a filmb�l, az nem egy kis dolog, rendesen sz�ven �ti a n�z�t.
Ezzel p�rhuzamosan George Jung k�t �vre b�rt�nbe ker�l, amit a legfrapp�nsabban egyfajta b�n�z�i tov�bbk�pz� k�zpontk�nt lehetne le�rni. Van egy eg�szen fest�ien �br�zolt jelenet (a film egy�bk�nt az utols� centim�terig nagyon finoman van rendezve �s f�nyk�pezve), amikor Jung cellat�rsa egyik �jjel megk�s�rti, mint maga az �rd�g. Csak az �lf�nnyel megvil�g�tott arcokat l�tjuk, �s l�tjuk azt is, ahogy a rossz lassan �tterjed az egyik arcr�l a m�sik arc m�g�, bele az agy�ba, �s a kocka m�r el is van vetve. A cellat�rs arr�l gy�zi meg Jungot, hogy hiba volt f�vel kereskedni, amikor az igazi p�lya a kokain. Szabadul�sukig b�ven van id� kik�pezni�k magukat, �s frissen szabadulva, mint a frissdiplom�sok vethetik bele magukat az �j bizniszbe.
Jung nem valami sokat csajozik, k�t k�b�t�szer-korszak, k�t n�, ennyi a m�rlege, a kokain-keresked� korszak�hoz a kolumbiai sz�let�s� Mirtha (Pen�lope Cruz) tartozik. Ezzel a term�kkel m�r annyit kasz�lnak, hogy j�kora dobozokban tartj�k a p�nzt, �s csak kil�ra m�rik le �ket. Akkor m�r k�b� 3 milli� doll�r van benne, �s ezekb�l a dobozokb�l annyi van a lak�sukban, hogy m�r a wc-be is kell pakolniuk. Elk�peszt�. �s megl�tjuk, hogy a p�nz menyire sz�m�t. Semennyire. A k�l�nf�le maffi�z�k k�l�nf�le m�don �s m�rt�kben "k�ltekeznek", illetve adnak magukra, ahogyan azt a filmekben megfigyelhett�k. P�ld�ul az olaszok sok ruh�t v�s�rolnak, l�sd Nagymen�k, de nem ez a l�nyeg, hanem az, hogy az alvil�gban mindig ott van a siv�rs�g, ak�rmennyi p�nz�k van, m�gsincs semmij�k sem. De ezt csak �k l�tj�k, akik "benne vannak", az emberek kintr�l mindig azt hiszik, hogy ezek a nagymen�k. �s nem arr�l van sz�, hogy min�l t�bb p�nze van valakinek, ann�l jobban "infl�l�dik" sz�m�ra az �rt�ke. Olyan ez, mint a lop�s, ellopni valamit, azt jelenti, hogy valami nem az �v�, m�gis �gy csin�l, mintha - de ez nagyon kev�s, csak szerzeteseknek aj�nlhat�, akik a tulajdonl�s int�zm�ny�t nagy �vben letojj�k. A l�nyeg az, hogy mi t�rt�nik ezalatt az eg�sz t�rt�net alatt? L�tsz�lag George Jung �lete lesz egyre jobb �s jobb, hiszen anyagilag egyre jobban prosper�l, m�g v�g�l hegyekben �llnak n�la a milli�k. Val�j�ban azonban az van (�s ez a roppant profi film nem mulasztja el ziccerk�nt lecsapni, �gy �rtj�k, hal�l profin �br�zolni), hogy a kokain utazni szeretne, �s mint az egerek, akik egykor b�zasz�ll�tm�nyokat �rtelmeztek �t (ami az emberek sz�m�ra egy rakom�ny b�za volt, az az egereknek az �j vil�gba vezet� haj��t), egyszer�en megtal�lja az �tj�t a bet�pni �hes k�z�ns�gig. S�t, ha egy kicsit �lesebb szem�ek vagyunk, l�thatjuk, hogy a kokain �s a k�z�ns�ge is eszk�z�k, �s nem t�rt�nik m�s, mint hogy a p�nz keresi az �tj�t. Az alvil�g p�nze, amely, mint mindenfajta p�nz �s hatalom, szaporodni �s sokasodni szeretne, �s ez�rt mozg�sba hoz dolgokat.
George Jung �s t�rsai csak parasztok a t�bl�n, gyalogok a p�ly�n, senkik �k, �s semmik, akiknek semmij�k sincs, sima munk�sok, k�zleked�-ed�nyek.
�s �gy, hogy az alvil�g p�nze folyik �t rajtuk, mint valami �ram, egy csom� m�s dolog egy�ltal�n nem tud kereszt�lfolyni ezeken az embereken, nevezetesen az �let�k sem. Mert bizony az �let sem egy konzervdobozba bepakolhat� valami, az maga a legpomp�sabb �raml�s, amit k�r kihagyni, s�lyos k�r hagyni, hogy - mint valami patakot- elterelj�k.
Egyszer�en gy�ny�r� az a jelenet, amikor '92-ben tal�lkozik Mirtha �s George, mindketten joggingban. A filmm�v�szet eml�kezetes jelenetei k�z� tartozik m�ris ez a jelenet, noha j�v�re az Oscar-on biztosan fogjuk l�tni p�rszor a d�jak el�tti bej�tsz�sokban, mert egy�bk�nt �gy t�nik, Depp sz�pen ki�rdemelt mag�nak "valami" d�jat. Ott �llnak, m�g�tt�k k�t teljes �vtizeddel, rajtuk valami olyan g�nc, amit azok vesznek fel, akikkel csak megt�rt�nik az �let�k, ahelyett, hogy �k maguk csin�ln�k. Nem tudnak mit kezdeni egym�ssal, harag, d�h, bossz�, keser�s�g, minden felold�dik abban az �ress�gben, hogy egyszer�en nincs semmij�k, �s senkij�k - az egy darab kisl�nyukon k�v�l. V�g�l Mirtha George ut�n sz�l, hogy "George!", mire George megfordul, t�kre szeretn� �jra kezdeni az eg�szet vel�k, vagy legal�bb folytatni, �s Mirtha megk�rdi, hogy "am�gy j�l vagy?", �s George ett�l val�sz�n�leg akkora �letkedv-l�ketet kapott, hogy hatszor k�rbeutazhatta volna f�ldet gyalog. Nagyon sz�p jelenet.
De az �let el�gg� kev�s l�p�s-lehet�s�get k�n�l minden percben, mindenkinek, k�l�n�sen azoknak, akiket a p�nz, k�l�n�sen a nagy �s fekete p�nz az �ram�ba ker�tett "vezet�nek". �s ne lep�dj�nk meg, ha ez a nagyon profin v�gigvezetett, cseppet sem hat�svad�sz, viszont 100% tiszta �let�lm�nyt jelent� film nem a legvid�mabban v�gz�dik. S�t, hogy kis t�lz�ssal �lj�nk, a Hatodik �rz�k befejez�s�hez nagyban hasonl�t� befejez�st kapunk, �s egy k�pet arr�l, hogy milyen hely a pokol ezen a f�ld�n.